A Magyar Országos Szakmai Ipartestület információs oldala | 2017. október. 17.

Így vasalunk mi…

vasck

A MOSZI Vegytisztító Ipartestületének elnöke, Fehér Imréné a vasalás történetét mesélte el nekünk; hogy milyen állomásokon keresztül jutottunk el a kövektől a villanyvasalóig, de azt is elmondta, hogy vasalási szándékkal mikor keressük fel a vegytisztítónkat.

Ma már a vasaló az alapvető háztartási eszközök közé tartozik, és számtalan típusú/márkájú masina között válogathatunk. Ezért is nehéz elképzelni, hogy a régi korok emberei milyen találékonysággal alkalmaztak különböző tárgyakat és anyagokat a ruhák simítására. A belülről melegíthető fémeszközöktől hosszú út vezetett a szénnel működő, majd a gőz- és villanyvasalókig. A vegytisztítók ma már árammal működő, de gőzberendezést is használó ipari vasalóval dolgoznak.

Fehér Imréné

Fehér Imréné

A kínaiaknak köszönhetjük…

– Régen valószínűleg sima köveket, csontokat, később üvegdarabokat használtak vasaláskor, mivel ekkor még a nyomás volt az egyetlen eszköz arra, hogy a ruhanemű redőit kisimítsák. Az első vasaló az ókori Kínából származik: a két és félezer éves, serpenyő alakú eszközt homokkal és parázsló szénnel töltötték meg. Európában, ahol sokáig a hidegvasalás volt a jellemző, az 1500-as években bukkant fel a mángorlófa: a mosás után nyújtófára tekert ruhát a hosszú téglalap alakú, rövid nyéllel ellátott eszközzel görgették, hogy kisimuljon – avatott be a vasalás kezdeteibe az ipartestületi elnök.

Sokáig a szenes, parázzsal melegített fémvasalókkal dolgoztak, de ezzel a technológiával szó szerint is két vasat kellett a tűzben tartani, hiszen egy idő után az anyag vesztett a hőfokából, és akkor már nem olyan hatékonysággal működött a vasaló. Később a szén a tűzhelyből a vasalóba került, ekkor azonban a kipattanó parázs okozhatott maradandó károsodást a ruhán.

Ráadásul a XIX. század átlagos háziasszonyának legalább négy vasalója volt, a mosodákban egy teljes szobányi különböző vasalót használtak az ingujjak, a fűzők, a sapkák, a mintás csipkék, az ingek, az apró babaruhák, a kalapok vasalására.

– Az igazi áttörés akkor következett be, amikor a XIX. század végén feltalálták az elektromos vasalót. Ekkor azonban felütötte a fejét egy újabb probléma: a vasalók túlmelegedése; a túlhevült vasaló a finomabb anyagokat ugyanis tönkretette. Ezt a problémát oldotta meg a termosztát feltalálása és alkalmazása. Így ma már a hőfokszabályzó segítségével a legfinomabb műselymet is tudjuk vasalni.

Az Egyesült Államokban a negyvenes években feltalált gőzölős vasaló további lépést jelentett a könnyű vasalás felé: a vasalóba töltött víz gőzzé válva a talp nyílásain áramlott ki.

Gőzzel simogatunk, árammal szárítunk

– Most a vegytisztítók olyan szerkezetet használnak, ahol a hőforrásnak megmaradt az elektromosság, de gőzkazánokból kapjuk a gőzt a vasalókhoz. A vasalópadhoz tartozik ez a kazán és két, három atmoszférás nyomással adagolja a szerkezet a gőzt a vasalóba egy csövön keresztül, szinte a gőz erejével simítjuk a szövetet és a forró vastalppal szárítjuk meg a gőz nyomásától nyirkossá vált ruhát, így az anyag nem esik össze – tudtuk meg Fehér Imrénétől.

vas02

A vegytisztító kisiparos elmondta azt is, hogy lehetnek akármilyen modern gépek, az ember mindig mögötte áll, és ez az évszázadok során mit sem változott…

Arra a kérdésünkre, hogy melyek azok a ruhaneműk, amelyeknek a vasalását érdemes szakemberre bízni, Fehér Imréné úgy felelt, hogy főként a szövetek, a zakók, a télikabátok vagy a kosztümök vasalásánál érdemes felkeresni a vegytisztítót.

– Ezeket a keményebb szövetből készült viseleteket inkább a vegytisztítóba vigyék a háziasszonyok, hiszen ott nemcsak kivasalják, hanem a tisztítási, gőzölési folyamattal fel is frissítik az anyagot, a ruhát. És ismét ropogós, új lesz a zakó… – hangsúlyozta az elnökasszony.

 

akadmin