A Magyar Országos Szakmai Ipartestület információs oldala | 2017. december. 11.

Na de akkor tényleg elbírunk 2733 milliárd forinttal?!

ck-01

Post By RelatedRelated Post

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) épületében műhelyvita zajlott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nyolc prioritási körben elosztható mintegy 2733 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználásáról. Tekintsenek be önök is a részletekbe, higgyék el, érdemes és tanulságos.

Előző cikkünkben vázoltuk, hogy milyen témakörök mentén folyt a beszélgetés és milyen gazdasági szereplők, juthatnak pályázati pénzekhez és hogyan.

Most betekintést adunk önöknek a vita részleteibe is, ahol mindannyiunkat, a vállalkozókat, vállalkozásokat érintő fontos kérdések és lehetséges megoldások kerültek szóba.

Felmérés készül, hogy „mennyit is nyom” a 2733 milliárd

A HÉTFA Kutató Intézet az NGM megbízásából azt vizsgálta, mennyire felkészült a gazdaság és az intézményrendszer a vissza nem térítendő források sikeres felhasználására. Bár még a kutatás véglegesen nem zárult le, a HÉTFA Kutató Intézet bemutatta a felmérés eddigi eredményeit. Az intézet azt vizsgálta, hogy mekkora a magyar gazdaság felvevő képessége, mennyi vállaltra lehet számítani, amelyek értelmesen el tudják költeni a forrásokat és megfelelő önrésszel is rendelkeznek.

A vitán részt vett forrásaink elmondták, hogy a kutató intézet főleg a NAV statisztikáival dolgozott, mintegy 200 telefonos interjút és 17 mély interjút hajtottak végre és sok szakértővel konzultáltak, kérdőíveket használtak. Ennek alapján mintegy 120 293 céget, vállalkozást azonosítottak, amely adottságait tekintve alkalmas a pályázatokra. A felvevő képességet a cégek meghatározásánál az alábbi szempontokat vizsgálták: mire költi a vállalkozás a forrásait, milyen a likviditása, hitelképes-e, rendelkezik-e önerővel, milyen gazdasági környezetben dolgoznak, milyen fokú jelenleg az üzleti környezetének kihasználtsága, milyen a cégnél az elszámolható költségek köre.

A tanulmány még nincs kész, de az bizonyosnak látszik, hogy az EU kritériumok betartása nehezíti a felhasználást, ezért a tanulmány készítői javaslatokat várnak, hogyan lehetne a cégek szélesebb körét bevonni a pályázatokba.

 Mihez várnak javaslatokat?

A feldolgozó ipari prioritást figyelembe véve hogyan lehetne bővíteni a vállalkozások körét, amelyek pályázhatnak. Hogyan lehetne nem termelő cégeket és a termelési lánc több elemét bekapcsolni. A K+F és informatikai támogatásoknál hogyan lehetne jobban érvényesíteni azt a logikát, hogy a kisebb vállalkozások szempontjai is megjelenjenek. Össze lehet-e kapcsolni egy cég esetében a különböző címszó alatt meghirdetett pályázatokat, ha azok elemei összességében a cég elképzeléseit segítik.

 De mi férhet bele a feldolgozó ipar kategóriájába?

A vita során a turizmus szektor képviselői azt hangsúlyozták, hogy főleg a kis és középvállalkozásai kizáródnak a projektből, ha csak a feldolgozó ipart lehet támogatni. Azt kérdezték, a feldolgozó ipart mi szerint fogják meghatározni. A válaszból kiderült, hogy mindez EU kritérium volt. A pályázatoknál a feldolgozó ipart egy TEAOR-lista szerint fogják meghatározni, ez a lista azonban állandóan bővül és jelenleg is várják ehhez a javaslatokat.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) részéről felvetődött a kérdés, hogy a felmérés arányaiban követte-e a mikro-, kis- és középvállalkozások valós összetételét és azok tényleges szerepét a gazdaságban és a foglalkoztatásban. A szövetség szerint a nevesített 120.000 cégszám ugyanis nagyon kevés, ennél lényegesen több KKV cég van Magyarországon, amelyek megfelelő feltétel rendszer mellett növelni tudja a források felhasználó képességét.

Kiderült, hogy a felmérés nem követte a gazdaság tényleges összetételét, főleg a felszívó képességet vizsgálták a kutatásra kiválasztottaknál és behatárolta a felmérést az a tény, hogy a feldolgozó iparra kellett koncentrálni.

 Meg kell becsülni az „olcsó” pályázatokat is

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) élesen támadta a tanulmányt és következtetéseit. Utalt arra, hogy az ágazati szűkítést nem a vállalkozások javasolták. Igen élesen kifogásolta, hogy a tanulmány készítői nem konzultáltak a vállalkozói és szakmai szervezetekkel és egyetértett az IPOSZ-szal, hogy a következtetések nem tükrözik vissza a gazdaság teljes körének véleményét és ezért a kijelentések egyszerűen nem igazak. A vállalkozások tömegei sem az intézményrendszerrel sem a pályázati rendszerrel nem elégedettek. Az az érzése, hogy az apparátus jelenleg egy nagyságrenden túl nem képes a végrehajtásra. A vállalkozások pedig alacsonyabb összegekre is szeretnének pályázni, a pályázati alsó határok túl magasak. Meg kell becsülni az 5 millió forintos pályázót is.

Kérdések, kérdések és kérdések

A válaszban a kutató intézet utalt arra, hogy meghatározott feltételrendszerben végezte a dolgát, és ezért visszautasította az állítások egy részét. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nagy a félelem, van-e elég önerő a magyar gazdaságban a GINOP programok lebonyolításához. Másik fontos kérdés, merik-e vállalni a vállalkozások a feltételeket, ha azok túl szigorúak. Az árbevétel garantálása és a foglalkoztatás garantálása két olyan indikátor, amelyek elrettentőek lehetnek. Lehet-e az EU felé megmagyarázható más indikátorokat találni? Honnan lesz pénze a mikrovállalkozásoknak az önerőre? Képesek leszünk-e a gazdaságba a pénzt úgy bejuttatni, hogy közben az indikátorokat is teljesítsük? Mit kell tenni ahhoz, hogy a programokba ne ragadjanak be a pénzek? Pályázhatnak-e és hogyan a feldolgozó iparon kívül kereskedelmi és más cégek is?

A minisztérium szerint a feldolgozó iparra való szűkítés adottság, az aggodalmak túlzottak, az apparátus képes a feladatait ellátni, ahogy az új rendszert begyakorolta. A támogatás fő iránya az első körben a szabad vállalkozói zónákban lévő cégek. Április 22-én ül össze először a GINOP monitoring bizottság, ott a problémákat tovább lehet tárgyalni.

 Közvetítő szervek – segítség a mikrovállalkozásoknak

Az IPOSZ felvetette, hogy a mikrovállalkozások felé sokkal jobban be kellene kapcsolni a közvetítő szervezeteket, és pályázatokat kellene kiírni a szakember ellátottságuk erősítésére. Más hozzászólók is támogatták a másodelosztás rendszerének jobb bevezetését. Az innovációs pénzeknél például az egyetemek is ilyenek. A kutató intézet jónak tartotta, ha megjelennének közvetítő szereplők a mikrovállalkozások felé és nyitott ilyen konkrét javaslatokra.

Végül leszögezték: a kormány érzékeltette, hogy nincsenek öt évre előre kész panelek. A pályázat rendszere állandóan formálódhat, Brüsszel 2018-ban fogja megvizsgálni a végrehajtás minőségét és hatékonyságát.

Összességében megállapítható: a műhelyvita sok olyan kérdést vetett fel, amelyről sokkal mélyebb konzultációt kellene folytatni a szervezetek és a kormány között. Kérdés, hogy az idén kiírandó pályázatoknál milyen változtatásokat lehet még elérni. A szereplők egyetértettek abban, hogy a konzultációt folytatni kell más operatív programok felé is figyelembe véve ennek a műhelyvitának a tapasztalatait.

akadmin