A Magyar Országos Szakmai Ipartestület információs oldala | 2017. december. 16.

Tiszta viszonyok – Jövőt épít a vegytisztító szakma

Fehér Imréné

Az átlagember talán nem is tudja, hogy tisztítani nem csak vízzel lehet… Pedig vannak anyagok, amelyek nem bírják a vizet: a vegytisztítók dolgoznak azon, hogy a kasmírból, a bőrből, a szőrméből vagy éppen a gyapjúból készült ruhákról eltüntessenek minden szennyeződést. Fehér Imréné, a MOSZI vegytisztító ipartestületének elnöke mesélt nekünk szakmája múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

– A gyapjú, a kasmír, bőr, szőrme, selyem szálai víz hatására zsugorodnak vagy éppen nyúlnak, elvesztik a színüket. Ezeket víz nélkül kell tisztítanunk. Régen – még a korszerűbb technológiák előtt – benzinnel dolgoztunk. Ez egy nagyon hálátlan szakma volt 50-60 évvel ezelőtt; el lehet képzelni, hogy több száz liter különösen robbanásveszélyes anyaggal kellett bánni minden nap az előírásoknak megfelelően nyitott téren, szabadban. Aztán az ipar próbált olyan technológiát, anyagot találni, amelynek a gyulladásfoka magasabb. Eleinte triklor-etilénnel, ma már perklor-etilénnel dolgozunk, ezekkel a származékokkal már zárt rendszerben tisztítunk, azaz olyan korszerű gépekkel, amelyek a szennyes ruha behelyezésétől a tiszta ruha szárazon való kivételéig, minden fázist tudnak – kezdte szakmája bemutatását Fehér Imréné, a MOSZI vegytisztító ipartestületének elnöke, majd folytatta: ez is azon szakmák közé tartozik, amit Magyarországon OKJ-s képzésben oktatnak többek között a MOSZI iskolájában is.

– Nagyrészt családi vállalkozásokból nőttek ki és szaporodtak tovább az újabb vállalkozások. A rendszerváltás után jöttek a nagyüzemi, multinacionális vállalatok a nagy megrendelésekre specializálódva, melyre a kis, családi üzemek nem voltak felkészülve. Biztos forrásból hallottam, hogy a rendszerváltás utána a nyugati multik felmérést végeztek, hogy melyik az a szolgáltatóipar, amely sérülékeny vagy hiányos, a modern technológiáktól elmaradottabb. Bizony mi beleestünk ebbe a kategóriába. És megérkeztek erre a területre is a külföldi cégek, amelyek nagy tételben, modern gépekkel dolgoztak és nyomott áron; ez kimondottan arra volt jó, hogy a kisiparnak ezt a területét térdre kényszerítsék – festette le az ipar fekete éveit az elnök.

Nagyon örülök annak, hogy akadt több olyan, szakmáját szerető és kitartó kisiparos, aki nem adta fel, nem hagyta magát. Ezért beszélhetünk ma kelmefestő és vegytisztító kisiparról. Több mint tíz év ráment azért arra, hogy azok, akik kitartottak a szakma mellett, a régi technológiájukkal is versenyképesek maradjanak, majd fokozatosan talpra álljanak és bele tudjanak fogni a fejlesztésekbe.

Fehér Imrénétől megtudtuk, hogy ezeknek a családi vállalkozásoknak az előnye az volt, hogy bár a külföldi cégek behozták a korszerű gépeiket, de nem volt náluk megfelelő szakmai kvalitású ember. Felvettek az üzembe munkásokat, betanították őket arra, hogy mikor, mit kell megnyomni és a gép dolgozott.

– Közben csak a nagyüzemi kereskedelemre, megrendelésre koncentráltak és elfelejtették, hogy a kuncsaft, a vevő az úr ebben az országban. Ha valaki behozza a féltett öltönyét tisztíttatni, bizony kötelességünk kedvesen bánni vele, kommunikálni, megkérdezni, hogy van stb. Ez a személyes kapcsolat meghatározó ebben a szakmában, ezt még a mai napig nem tudják megadni a multi cégek. Mert ha megbízható munkát akar a vevő – és itt nem kizárólag a minőségre gondolok –, akkor ebben a személyesség is döntő. Ha már elviszem az alkalmi ruhámat, akkor nem egy idegen, rideg hangulatú tisztítóba adom be, hanem a megszokott kisiparosomhoz. Sokkal nagyobb bizalommal megy el egy ilyen családias tisztítóba a kuncsaft.

MOSZI_lapozhato.indd

– Éppen ezért úgy érzem, hogy a szolgáltatás területén a kisebb boltoknak, üzemeknek van jövője. Ráadásul azt is szoktam mondani, hogy mi egy diplomás szakma leszünk lassan. Ugyanis a szülők agyondolgozták magukat évtizedekig a kis vállalkozásukban többek között azért, hogy a gyerekeket kitaníttassák, mert nem akarták, hogy ők is ezt a kemény munkát végezzék. És milyen érdekes az élet: ezek a diplomával rendelkező gyerekek, akik már középkorú felnőttekké értek, visszaszivárogtak a szakmába, hogy átvegyék a családi vállalkozást. Mert látják, hogy van benne lehetőség.

Megkérdeztük, hogy mi történt a „kelmefestő és vegytisztító” szakmai megjelölés első szótagjával?

– A kelmefestő szakma valamikor e terület fő profilja volt. Ugyanis az emberek mindig is színes ruhákban jártak évszázadok óta, de a szöveteket meg kellett festeni. Ma már ez megfordult, inkább csak különböző dekorációs anyagokat festünk, díszleteket, jelmezeket, farmerokat. Ma már a gyártók annyira kevert anyagokból készítik a termékeiket, hogy nem lehet velük dolgozni és dőlnek a piacra a színesebbnél színesebb késztermékek – érkezett a válasz.

03

– A szakmában egy nagy változást hozott az is, hogy elmentünk a mosás felé – folytatta Fehér Imréné. – Különböző motelek, panziók, rendelők, fogászatok – melyeknek állandó fertőtlenítésre, mosásra van szükségük – megtalálták a kisipart. Ez egy jelentős piac, ezért belefogtunk a mosásba is, és most kezd a szakma átcsúszni erre a területre. Naponta több mázsa, tonna ruhát mosnak, nagyüzemeknek különböző kisiparosok, dolgoznak például az Audinak, amelynek a szerelőruháit tisztítja egy vegytisztító vállalkozás. Ezek jelentős üzletek, a fejlődésünknek az egyik útja, de a veszteség itt az, hogy a vegytisztítás kissé háttérbe szorul. Ezek már nagyvállalkozássá fejlődött üzemek lettek, de a vegytisztító kisiparnak általában családi, tradicionális vállalkozások adják a legnagyobb részét.

– Egy hibája van a mi szakmánknak, hogy nagyon polarizálódott. Mindenki a maga kis műhelyében megkeresi a családja betevőjét és nem igen mozdul más kolléga felé. Úgy gondolja, hogy nincs szüksége egy összefogó szervezetre, egy nagyobb szakmai közösségre. És itt jön a MOSZI, amely eredményesen menedzsel szakmákat, mi pedig még mindig keressük azokat az utakat, melyeken a vegytisztítók is bátrabban indulnak el felénk. A vegytisztítóknál mindenkinek megvan a saját elképzelése, összejöveteleinken nem is merülünk bele a szakma mélységeibe. Viszont járunk külföldi kiállításokra, ahol új technológiákkal, gépekkel ismerkedünk. Azt el tudom képzelni, hogy egy-egy ilyen beszámolóra szerveznénk összejöveteleket. Az ipartestületnél a szépségipar a húzó ágazat, ehhez kell nekünk is csatlakozni, hiszen – nem is annyira közvetve – a szépséghez az öltözködés területén mi is sokat hozzá tudunk tenni.

Az első lépések a marketing területén várnak ránk, ennek az egyik lehetősége többek között ez a cikk és a szepszakmak.hu is – mondta el portálunknak Fehér Imréné, aki leszögezte, hogy erőt ad neki a közösségépítésben, hogy a MOSZI nem engedi el a vegytisztítók kezét.

 

 

 

akadmin